Brandépítés lépésről lépésre

A brandépítés egy hosszú folyamat, ahol nem lehet figyelmen kívül hagyni két alapvető dolgot.

Az egyik a branding vagy márkaépítés, amely során meghatározzuk azt, hogy mi legyen az, ami ismertté teszi majd a vállalkozást, s mi az, amely miatt emlékezni fog ránk a közönség.

A másik pedig a marketing, amely arra való, hogy a figyelemfelkeltés érdekében a megfelelő csatornákon, különféle taktikákkal tudjuk elérni a közönséget.

Lehet bármilyen briliáns egy vállalkozás, ha nem sikerül tájékoztatnunk a célközönséget a termékekről vagy szolgáltatásokról, így esszenciális szerepe van egy vállalat sikerében a brandépítésnek.

Brandépítés 10 lépésben

1. Cél meghatározása

Persze, hogy minden cégnek az a célja, hogy eladja a termékeit vagy szolgáltatásait. Most nem erről beszélünk. A cél meghatározása a brandépítés során az emberi tényezőt kell, hogy takarja.

• Mi az, amire büszke lehet a cég?
• Mitől lesz egyedülálló a piacon?
• Milyen értékrendszerrel rendelkezik, amely segítheti abban, hogy a márka ne csak egy 12 egy tucat legyen a többi márka között, hanem egy olyan, amelyre számíthatnak az emberek?

A cél meghatározása során valamilyen érzelmi reakciót kell kiváltani az emberekből, amellyel azonosulni tudnak, ha hasonló világnézetük van, mint amit a márka képvisel. Így közvetett módon tudnak a felhasználók hozzájárulni ahhoz, hogy a márka segítségével a világ, amiben élünk – ha csak egy kicsivel is – jobb legyen.

Amennyiben sikerül a márkát egy magasabb szintű alapra helyezni, akkor az emberek nemcsak együttéreznek majd a közös céllal, de a folyamat részeseivé is akarnak majd válni.

• Nevezzük meg azt azt az általános jelenséget, amely nélkül jobb lenne a világ.
• Határozzuk meg, hogy milyen problémára nyújt megoldást a márka.
• Szedjük össze, hogy a márka hogyan tudna hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenteni tudja az adott problémát a világban.
• Milyen hatással lenne a probléma megoldása a felhasználók életére, szélesebb értelemben a világra?
• Ne a pénzügyi siker legyen a cél, hanem az üzenet a márka mögött.

2. Vízió megformálása

Igaz még csak néhány napja annak, hogy megalapítottunk egy céget, de máris arra kell keresnünk a választ, hogy hol lesz a cégünk 10 év múlva.

• Hány irodánk lesz?
• Hány alkalmazottal fog működni a cég?
• Milyen régiókban, országokban szeretnénk majd értékesíteni?
• Milyen hatással lesz hosszú távon a márka az ügyfelek életére?

3. Küldetés leírása

A küldetés egy olyan szándéknyilatkozat, amely magában foglalja a márka célját és vízióját. A küldetés során tehát egy komoly elkötelezettségnek kell kialakulnia, hogy milyen módon fogja a márka hosszú távon befolyásolni az ügyfeleket. Röviden ez annyit takar, hogy mit szeretnénk adni a világnak, s hogyan szeretnénk hatni az emberekre, tehát mit ígérünk nekik.

• Soroljuk fel a rövid és hosszú távú kötelezettségvállalásokat / ígéreteket.
• Határozzunk meg egy olyan ígéretet, amit sosem fogunk a jövőben megszegni – határidők betartása, versenyképes árak, stb.
• Írjuk le azt a magasabb célt, amely előrébb viheti az emberiséget a fejlődésben.

4. Márka értékeinek kiemelése

A márka értékei az elkötelezettség szabályaiként és az üzleti tevékenység erkölcsi iránytűjeként is értelmezhető. Az emberek már nem hisznek a szavaknak, hiszen az csak kőkemény marketing. Ehelyett érdemes a vállalat honlapján feltüntetni azokat a tetteket, amelyekre büszke a márka, hiszen ezeket már sikerült elérnie.

• Fogalmazzuk meg a márka célját, hogy biztosan szinkronban legyen a márka értékeivel.
• Határozzuk meg azokat az erkölcsi szabályokat, amelyek szoros kapcsolatban vannak a márka által képviselt értékekkel.
• Nevezzünk meg néhány pontos értéket, amelyek a jövőben a márkával együtt járnak majd.

5. Pozicionáljuk be a márkát a piacon

A márka piacon elfoglalt helyzete attól függ, hogy ki a közönsége, kik a versenytársai és mely tulajdonságok különböztetik meg a többi márkától, hiszen ha nincs valami új a márkában, mégis miért emlékeznének rá a felhasználók?

• Készítsünk egy vagy több tökéletes vásárlói perszónát.
• Ha nem ismerjük a közönségünket, nézzük meg a közösségi média oldalakon, hogy milyen felhasználói vannak a konkurens cégeknek.
• Írjuk ki a közös jellemzőket, a vásárlók viselkedését és persze a problémáikat.
• Próbáljunk meg ellenállni a kísértésnek, és ne másoljuk le a konkurenciát, mert attól pont, hogy minden lesz a márka, csak egyedi és emlékezetes nem.

6. Márkaszemélyiség

A márkaszemélyiség valójában azt tükrözi, hogy ki a közönsége, mit szeretnek, mit utálnak, s persze azt is, hogy milyen pozíciót szeretne elérni a márka az adott piaci szegmensben. A márka célja, küldetése és értékei egy olyan lehetőséget teremtenek, amely miatt a közönség ragaszkodni fog a márkához, így fontos, hogy meglegyen a márkának az a bizonyos vonzereje, ami odacsalogatja a vevőket.

A közönség szeretné látni magát a márkában, így amikor egy márka a közönség törekvéseinek személyiségét ábrázolja, akkor a userek maximálisan együtt tudnak érezni a márka értékeivel és céljaival.

A márkának gyakorlatilag az ügyfelekké kell válnia vagy annak, amivé az ügyfelek szeretnének válni a márka segítségével.

• Bővítsük ki a vásárlói perszóná(ka)t azokkal a viselkedési szempontokkal vagy tulajdonságokkal, amelyekkel nemcsak azonosulni, de a cél elkötelezett híveivé is tudnak válni a felhasználók.
• A különféle médiumokon keresztül jutassuk el ezt az üzenetet írásos, képes vagy videós formában az ügyfelek számára.
• Ne azt nézzük, hogy mit akarnak a cég vezetői, hanem azt, hogy mit szeretnének az ügyfelek.

7. Nyelvezet és hangszín meghatározása

A kampányok és különféle anyagokban használt nyelvezet és hangszín nemcsak a márkát írja le, de a közönségét is. Igényes márka igényes felhasználókat vonz be.

• Hogyan beszélnek az ügyfelek?
• Hova valósiak?
• Van valamilyen tájszólásuk, dialektusuk?
• Használnak szlenget?
• A formális vagy informális kommunikációt kedvelik inkább?

Érdemes felmenni a közösségi média oldalakra, s megnézni, hogy hogyan kommunikálnak a potenciális ügyfelek egymással vagy a márkákkal.

8. Alapüzenet

Az alapüzenet az, ami megkülönbözteti a márkát a többitől. Nem 2-5 dolog, hanem csak egy, amelyet mindenképpen szeretnénk tudatosítani a felhasználókban. Régen ez a szlogen volt, de mára ez egy 1-2 rövid mondatos üzenet, amely idővel beleivódik az ügyfelek tudatába.

• Az alapüzenetnek tartalmaznia kell a fő problémát, amire megoldást kínál a márka, illetve azt is, amely megkülönbözteti a többi márkától.
• Írjunk egy üzenetvázlatot, amely meghatározza, hogy mit teszünk, kinek tesszük, miért más és miért előnyös a márka a közönség számára.
• Rövidítsük le ezt az üzenetet egy frappáns, könnyen megjegyezhető üzenetté.

9. Márkaidentitás

Az emberek azokra a márkákra emlékeznek, amelyekre a hatékony márkaidentitás jellemző, és amelyeket úgy terveztek, hogy hatással legyenek az ügyfelekre.

• Vizsgáljuk meg azt, hogy mit szeret és mit utál a közönségünk.
• Ne a nekünk tetsző színpalettából válasszuk ki a logót vagy a márka jellegét, hanem úgy tervezzük meg a színsémákat, hogy azok egyezzenek az ügyfelek elvárásaival és a márkaidentitással.
• Kérjünk fel profi dizájnert, aki segít kiválasztani azokat a dizájn elemeket, amelyek tökéletesen passzolnak a márkához.

10. Mit akarunk kifejezni a márkával?

A márka a cég hírnevét is jelenti, ezért bármilyen interakció a közönséggel, egyenlő lesz a márka építőkövével. Emiatt nagyon fontos az, hogy a márka mindig következetes legyen, hiszen ha ez elmarad, az nagy csorbát üthet a márkán.

• A céges levelezésektől kezdve a legnagyobb promóciós kampányokig, minden megjelenésnek tükröznie kell a márka egyedülállóságát és következetességét.

A brandépítés nem gyerekjáték, így ha új vállalkozásba kezdünk, feltétlenül kérjük ki a profi SEO-SEM ügynökségek segítségét, hiszen ennek hiányában az amatőrök között leszünk, nem pedig a profikkal fogunk versenyezni az ügyfelekért.

A brandépítéshez elengedhetetlenek a tökéletes tartalommarketing, a szövegírás minősége: