Honnan szedik a szövegírók a képeket? Legálisak ezek egyáltalán?

Alig van az interneten olyan blogbejegyzés, cikk vagy kisebb-nagyobb eszmefuttatás, amibe ne tett volna bele a szövegíró egy frappáns, épp a témához illő képet. Ez vajon azt jelenti, hogy minden szövegíró mögött vagy egy stúdió, ahol készen állnak a csendélet képek az adott blogbejegyzéshez?

Esetleg minden bloggernek van pénze modelleket felbérelni, hogy igazán professzionális legyen a bejegyzésnél használt illusztráció? Lehet, hogy profi a PhotoShop használatában, és ő is tud egy szelet pizzából egy gyönyörű modellt varázsolni?

Honnan szedik a képeket a szövegírók?

Csakúgy letöltik őket a netről?

Hogy lehet legálisan képeket használni a blogbejegyzésekben vagy a weboldalakon?

A legtöbb szövegírónak nem mindig van jó webdizájner készsége, így a többség nem feltétlenül használ PhotoShopot a szövegírás során, hogy csinos illusztrációkkal töltse ki a szövegblokkok közötti réseket.

A legtöbben emiatt az internetről letölthető stock fotókat használnak, amelyeknél megadják a webhelyek, hogy hogyan kell rájuk hivatkozni.

Milyen képet lehet hivatalos weboldalakon illetve blog posztokban használni?

A leggyakrabban az alábbi oldalakról lehet a legnagyobb választékban képeket bérelni a különféle online tartalmak színesítéséhez:

• StockPhotoSecrets Shop
• Shutterstock
• iStock (régebben iStockphoto)
• Adobe Stock
• Getty Images

Például a Shutterstock weboldalán, amikor rákattintunk egy képre, látjuk, hogy mely képeket lehet szerkesztői (editorial) vagy kereskedelmi (commercial) célból igénybe venni.

Szerkesztői használatra szánt stock fotók (Editorial)

A szerkesztői használatra szánt stock fotók nem használhatóak kereskedelmi célokra. Tehát ez azt jelenti, hogy ezeket csak híradási vagy információs célokra lehet betenni a szövegblokkok közé. Ez azért lehet így, mert például sok ilyen fotó hírességeket, közéleti személyiségeket és termékeket tartalmaz, melyeket nem lehet felhasználni kereskedelmi célra.

De például egy újságíró esetében, aki egy közelgő filmről vagy termékbejelentésről ír egy cikket, akkor neki joga van szerkesztői stock fotókat használni a cikkekben. Ugyanez vonatkozik a nem fikcionális könyvekre és a dokumentumfilmekre is.

A legtöbb blogger editorial típusú stock fotókat használ a cikkeiben, hiszen egy blogbejegyzés a legtöbb esetben nem tartalmaz terméket vagy reklámot. Viszont abban a pillanatban, hogy egy céget reklámoz, már megváltoznak a szabályok.

Kereskedelmi használatra szánt stock fotók (Commercial)

A kereskedelmi használatra szánt stock fotók beépíthetők egy termékbe, szolgáltatásba vagy hirdetési kampányba. Amennyiben egy fotón nincs kifejezetten „szerkesztői” címke megjelölve, akkor valószínűleg kereskedelmi használatra szánják. Ez azt jelenti, hogy a képet felhasználhatjuk árucikkekhez, hirdetésekhez, termékcsomagoláshoz és bármilyen más profitorientált tevékenységhez.

A kereskedelmi használatra szánt stock fotók két fő kategóriába sorolhatóak: közvetlen és közvetett.

• A közvetlen felhasználás magában foglalja a kép egyértelmű pénzügyi okokból történő felhasználását, például reklámkampány vagy termékmárka létrehozás esetén beszélhetünk ilyesmiről.
• A közvetett felhasználás olyan tartalmakra vonatkozik, amelyek felhívják a figyelmet egy vállalkozásra, legyen szó hasznos blogbejegyzésekről vagy akár ünnepi üdvözletekről.

Mennyibe kerülnek az “ingyenes képek”?

Az interneten, aki “ingyenesen” használ képet, az konkrétan lop. Ez persze az olyan országokban, amelynek a nyelvét csak néhány millióan beszélik a bolygón, nem nagyon szokott problémát okozni, hiszen rengeteg kelet-európai kis cég lopja el kisebb-nagyobb influencerek fotóit a saját kampányaihoz. Általában csak akkor buknak le, ha egy rajongó kiszúrja és megmondja az influencernek.

Persze a legtöbben nem mernek ilyen kockázatot vállalni, s helyette inkább a legális utat választják. Az interneten használt képekért általában kétféle módon szoktak fizetni a felhasználók:

• Havidíjas szolgáltatás:
  • Ebben az esetben a felhasználó havonta fizet egy fix összeget az adott weboldalnak (pl.: Getty Images), mely abban az esetben éri meg, ha havonta rengeteg képre van szüksége. Így egy kép ára néhány cent lesz csak. Aki például blogolásból él, annak mindenképpen megéri egy havidíjas szolgáltatást igénybe venni. A legtöbb SEO-SEM ügynökség is ezt csinálja, hiszen számos ügyfelének kell megterveznie napi szinten az online hirdetéseit.
• Fizetés képenként:
  • Ez már egy drágább megoldás, s az árak annak függvényében mennek feljebb és feljebb, hogy mekkora a kép felbontása. Minél nagyobb a felbontás, annál drágább lesz a kép. Ezek általában olyan 1 dollár-tól kezdődnek és elérheti egy kép akár a 150 dollárt is.

Van egy harmadik opció is, amikor felveszünk egy profi fotóst, aki elkészíti a cég képeit, amelyeket felhasználhat majd a szerkesztőség a vállalat weboldalán, az online média kampányokban vagy akár az offline promóciókban is. Nyilván ezt csak a nagyobb vállalatok tudják megtenni, hiszen ez az egyik legdrágább verzió, mert így házon belül lesz a fotós, viszont a cégnek ki kell tudnia termelni a bérét.

Talán így már érthetőbb, hogy honnan szedik a szövegírók a képeket a cikkekben.

Zárásképp elmondunk egy titkot: a legtöbb online szövegíró csak akkor foglalkozik képekkel, ha teljesen egyedül dolgozik. Így lehet az, hogy a legtöbb esetben a szerkesztők gondoskodnak a szövegek megfelelő illusztrálásáról képek, infográfok vagy illusztrációk formájában, nem pedig a szövegírók.

Milyen típusú szövegírásban segíthetünk?